Archive for 2016. október

Ismét lovas poszt

október 29, 2016

Ma délelőtt végre ismét kijutottam Békéshez. Az elmúlt időszakban nem volt rá időm, ez azt jelenti, hogy az elmúlt kb. 2 hónapban alig dolgoztam vele. Érdekelt, hogy veszi az akadályokat…

Aki látta az egy évvel ezelőtti Békést, szerintem nem is hiszi el, hogy ez ugyanaz a ló. Barátságos, békés (ééérted! 🙂 ), kezelhető, szófogadó.

Először futószáron dolgoztunk, nem a fizikai terhelés volt a lényeg, hanem, hogy az agytekervényeket átdolgoztassuk. 🙂 Kicsit mattult, de azért csinálja. 🙂

Ja, azt azért hozzáteszem, hogy kint a legelőn voltunk, a ménes mellett közvetlenül. Lovardában könnyű. 🙂

A követést is megnéztük:

És mivel tudjuk, hogy a száronléthez nincs szükség szárra, ezt is teszteltük:

És a jól nevelt ló másnak is szót fogad ugyebár, még akkor is, ha nem mázsa feletti a testsúlya 😀

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 11.

október 9, 2016

Na “elrepült” ez a majdnem 2 hét. Oké, nem igaz, nem repült el, elég hosszú volt. Holnap már csak készülődök és utazok, mert ahogy megmondtam, természetesen indul a gépem… Csak mondom. 🙂

Ma nem teszek fel kisfilmeket, mert azt a kritikát kaptam, hogy az nem olyan élvezetes, mint amikor leírom a sztorikat.

Összeállt a kép. Ma döbbentem rá, hogy egy olyan hotelben laktam, ahol egy órára is adnak ki szobát, ha érted mire gondolok. 😀 És nem véletlen a szobámban az ágy, a tükör, az UV lámpa. Ilyen hosszú ideig nem volt még vendégük szerintem, és lehet, hogy nem is az oroszok voltak a hibásak, nem ők “zajongtak”, hanem mindig más. 😀

Ma lett vége a Dig Deeper tanfolyamnak, ez volt a sorban a harmadik tanári képzés.

14610736_1123937011029628_1577852508_n

Ez tulajdonképpen egy képrejtvény, hogy mi van a képen. 😀 A tanári dolgok mellett azt érzem, hogy ezzel az intenzív képzéssel most még kurvajobb konzulens IS lettem. 😀 Bárkinek kiások bármit. 😉 Nem akarom elkiabálni, de egész simán ment ez az időszak. Volt pár dolog, amire dolgozni kellett, ezek plusz hozadékai Athénnak, de így jó minden. Fel lehet háborodni, hogy milyen beképzelt vagyok, de akkor is ezt érzem. Nem fogok szerénykedni csak azért, mert majd mások mit szólnak. Ha ez most felidegesített, gyere el és kiásom neked. 😀

Érdekes volt ennyi ideig egyedül élni egy idegen országban. Megtapasztalni az embereket, a kultúrát, a hétköznapjaikat. Megtanultam, hogy mennyivel egyszerűbb otthonról becsekkolni a gépre, mint a reptéren. Megtanultam, hogy ki kell pakolni mindent a zsebemből az átvilágításnál, különben még a cipőmet is levetetik. Megtanultam, hogy akárhova megyek, valahogy úgyis elboldogulok. Megtanultam, hogy tudok nagyjából kommunikálni angolul. Megtanultam, hogy bármit elérhetek, megteremthetek, amit szeretnék. Na jó, ezt eddig is tudtam. 🙂 És még egy csomó mindent.

Görögország, pontosabban Athén, pontosabban Athénnak az a része, amit láttam egy csendes, nyugodt helynek tűnik. Pláne a méretéhez képest. A forgalom nagy, de az emberek nyugodtak, a dudát a kommunikáció eszközeként, és nem az agresszió levezetéseként használják. Sokkal emberközelibb minden, a turistákkal barátságosan bánnak, a boltokban, büfékben, éttermekben általában értenek angolul annyit, amennyit muszáj. A motorosokat imádom, jó nézni, ahogy közlekednek. Olyanok, mint amikor a birodalmi lépegetők között cikáznak a kis vadászgépek. Ha itt élnék, motorral járnék én is. Amikor nem esik az eső. 🙂

A boltok valahogy érdekesen vannak áruval ellátva, egyrészt van minden, másrészt nincs. Gondolom, a meleg az oka, de tejterméket hűtőben nem árulnak, csak dobozos verzióban. Illetve csak a nagyobb helyeken. Kiülős, beülős cukrászda nem nagyon van, de kajálda annál több. És a legtöbb ételük finom is. A giroszukat össze se lehet hasonlítani az otthonival, annyira finom.

A utcák koszosak, de nem szemetesek. Sok kuka van kirakva, és általában az itteniek oda dobják, amit kell. De azok a helyek, ahol vendégek vannak (boltok, üzletek, fodrász, stb.) tiszták. És az emberek is. A meleg ellenére nem volt büdös például a metrón. Légkondi is volt rajta, de attól még gondolom, izzadnak az itteniek is.

Összességében egy korrekt, élhető, barátságos város benyomását keltette bennem, de attól még ez balkán… 🙂

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 10.

október 8, 2016

Ma kezdődött a Dig Deeper tanári tanfolyam, ez csak 2 napos, de nem bánom már, mert elég fáradt vagyok… Aztán még egy éjszaka, és repülök haza. Többen aggódnak, hogy törlik a járatokat a sztrájk miatt, jelenleg teljesen leállt a légiközlekedés itt, de én tök nyugodt vagyok, mert úgy érzem, az én repülőm menni fog… Mellesleg, ha aggódok, és panaszkodok, akkor se lesz jobb… Úgyhogy inkább várom a felszállást, az internetes becsekkolás már megtörtént.

Még terveztem, hogy megnézem a tengerpartot, de ma inkább a henyélést választottam, talán holnap. Vagy nem. De az biztos.

Mai videócsemegék:

 

 

 

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 9.

október 7, 2016

Tegnap este, mire a kikötőből hazaértem, a takarítónéni összepakolt. Ha valaki ilyet csinál, sosem találok meg semmit. 🙂 Bepakolta szekrénybe a cuccaimat, összerendezgette a kaját az asztalon, és kidobta a kávéspoharamat…

Meg kell hagyni, hogy ez a füldugó jó találmány. 🙂 Reggel találkoztam megint azzal a lakótársammal, akivel a múltkor is, valami kis bogár, de nem csótány. Itt lakik valahol. Játékosan megkergettem egy másfél literes ásványvizes flakonnal, amit nagyon élvezett, az ugrabugrálásából ítélve, de aztán bújócskázni kezdett az asztal lábánál, ehhez meg már nem volt kedvem.

A szoba extra tartozékai között található egy légkondi, amit szerintem a Recepciosz szerelt fel szakszerűen:

14593434_1121455004611162_1234502727_n

Az éjszakai bulijaim elengedhetetlen kelléke az UV lámpa:

14619903_1121455011277828_1089923704_n

Alatta található valami, ami talán a szobaszervíz hívója lehet 😀 :

14625437_1121454977944498_244364145_n

És itt látható a lilliputi zuhanytálca, nagyjából fejmagasságban pedig az ismeretlen funkciójú kapcsoló:

14625269_1121454991277830_855653110_n

Ma befejeződött a haladó tanári tanfolyam, holnap kezdődik a Dig deeper tanári, és nem csavarogtam délután sem, hanem pihentem kicsit végre. 🙂

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 8.

október 6, 2016

Az oroszok megfáztak. 🙂 Amikor este hazaértem, mást se lehetett hallani a szobájuk felől, csak köhögést, harákolást, turházást, orrfújást. Remélem, ez nem az előjáték, és csend lesz ma. Ja, de mindegy is, mert van füldugóm! 😀

A mai képzés legfontosabb infója az volt, hogy szombat reggelre kelleni fog nekem esernyő, úgyhogy azt valahonnan szereznem kell holnap. 🙂

A képzés után átmetróztam Pireuszba. Ez a Földközi-tenger legforgalmasabb kikötője. Ennyi az az infó, amit tudni kell róla. Egyébként egy augusztusi hónapban 3-400 000 ember utazik át rajta. Nagyon izgalmas a hatalmas hajókat látni a magamfajta szárazföldi patkánynak, szinte lenyűgöző. A beszámolót a kikötőről kisfilmekben kapjátok:

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 7.

október 5, 2016

Az oroszok feladták. Keményen kezdtek, de én kitartóbb vagyok. 🙂 Vékonyak a falak. Hallom a beszélgetését, a pakolászását, a nemi életét, a nézését, meg a járását. Viszont kihagyták a kisfiúk a számításból, hogy én minden reggel ébresztőre kelek, amit szép nyugis tempóban közelítek meg, nehogy visszaaludjak, mosdok, készülődök. Már közel sincsenek akkora hanggal. 🙂

Ráadásul tegnap este hajnali fél kettőig borotválkoztam. Olyan meleg van, hogy már viszketett a szakállam, a hajam is elég hosszú volt, de a borbélyhoz nem akartam beülni, pedig kitaláltam, hogy az lesz a szakkifejezés, hogy “full zéró”, ha el kell magyarázni, mit akarok. 😀 A lényeg, hogy két juróért vettem 6 db eldobható borotvát. Az arcom nagy ugyan de egy borotva elég volt hozzá, viszont a fejemre elment másik három. 🙂 Annyira telement mindig hajjal, hogy egy idő után cserélni kellett. Pedig lelkesen mostam, és ütögettem a csap széléhez, de hiába. Hajnalban. 😉 Emellett a tükör és a fölötte lévő lámpa a vállam magasságában van, ami miatt speciális pózt kellett felvenni, hogy a lámpa mind a 20 wattja a fejemet érje. 🙂 Néha úgy érzem magam, mint Gulliver. 🙂 Majd a tusolóról is készítek fényképet, a csaptelep és a zuhanyrózsa kb. térdmagasságban van. Van egy madzaggal ellátott kapcsoló is a zuhanyzóban!!! a falon, de azt még nem mertem kipróbálni. 😀 Lehet, hogy katapult…

Ma reggel vettem egy 5 napos metróbérletet, az kitart már vasárnapig. Mivel eléggé kialvatlan vagyok, ma nem mentem sehova, korán lefekszem aludni. Elvileg. Aztán majd kiderül.

 

Van még tikit tu dö szkúúúúl..

Reggel mentem regisztrálni, mert ma kezdődött a haladó tanári képzés, leültem ott, ahol eddig voltunk, de még nem volt ott senki. Gondoltam, a görögök ráérősek… Eltelt így vagy negyed óra, mire szólt valaki, hogy a képzés egy emelettel feljebb költözött. De hülye vagyok! Logikus, hiszen ez egy magasabb szintű képzés már. 😀

Az iskolában semmi rendkívüli nem történt, ebédre megettem három giroszt. Azért hármat, mert a múltkor kettőt ettem, és nem akartam, hogy egyoldalúvá és unalmassá váljon a táplálkozásom. 🙂

Suli után indultam haza, csúnyán beborult, ezért elintéztem, hogy addig ne essen, amíg haza nem érek, ez így is lett. 🙂

Félig elgondolkodva, félig álomban baktattam a metróban, amikor véletlenül felpaszíroztam egy görögöt a falra. 🙂 Csak baktattam békésen, és gondolom, lassan húztam a fal felé, mert szegény srác nem jól számolta ki se a lépéshosszamat, se a fal és a vállam közti távolságot, és a 110 kiló hús odanyomta. 😀 Mondtam neki, hogy hopszi, hopszi, ami egy görög kifejezés arra, ha valami váratlan történik. 😀 Olyan, mint nálunk az “Ott bassza meg a kurva anyja”, ami a munka befejezését jelzi. 😀 Persze nem lett baja, szépen lemaradt, és tisztes távolságból követett, ezek szerint mégsem volt olyan sürgős. Meg attól, hogy odarohan a peronhoz, még nem lesz ott a metró. 😀 😀 Ez mekkora bölcsesség! Gondold csak át! 😀 A vonatra akkor kell felszállni, amikor odaér az állomásra. Se előbb, se később. 😀

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 6.

október 4, 2016

Pár dolgot mindig elfelejtek. Például, hogy az öregek kint ülnek a parkban, és dominóznak, ami azt az élményt juttatja eszembe, amikor gyerekkoromban otthon ugyanezt láttam, csak ott sakkoztak.

Éééés! Vettem füldugót! Bementem egy Farmakejo-ba, de nem tudtam, hogy van angolul a füldugó, görögül meg pláne nem. Earplugs, ha akarod tudni, de a plug-ot nem raktam össze, azt csak a plug-and-play fordulattal ismerem. 😀 Szóval úgy voltam vele, hogy legfeljebb játszunk egy kis activity-t. Kérdezem az eladót, hogy beszél-e angolul. Igen. (Bassza meg. Így nem foghatom rá, hogy ő a hülye.) Mondom kellene valami, amit bedughatok a fülembe. 😀 Tisztítás céljából? Nem, hanem, hogy csönd legyen benne. 😀 És tadammm! Van füldugóm. Még jó, hogy nem egy .45-ös Magnumot adott, hogy azt használjam. 😀

Tehát, végül ma nem Spártába mentem, hanem Delphoi-ba, vagy ahogy egyszerűbb: Delfibe. A magyarok közül én mentem egyedül, ezért az már előre látszott, hogy nyugodt napom lesz, sokat nem kell beszélgetnem senkivel. 🙂 Izraeliek, japánok és oroszok jöttek még a buszon, gondoltam is, hogy milyen jó csapat, csupa olyan népcsoport, akik ősidők óta itt vannak a Földön, meg ugye én, a hun. 😀 Aztán kiderült, hogy van köztük horvát és német is. Mindegy, elférünk. 😀 Légkondis busszal mentünk, ami nem volt baj, mert 30 fok volt és verőfényes napsütés. Csak, hogy tudjátok otthon is. 😀 Kaptunk idegenvezetőt is. Nem emlékszem a nevére, valami ősi görög neve van, ezzel kezdte a műsort, és tényleg jól is hangzott, de elfelejtettem. Gyorsan letöltöttem a Mátrixból a mindent értek, és mindent megértetek minden nyelven programot, és hajrá! 😀

Nagyon érdekes élmény volt, hogy a két és fél órás úton nagyon sokat mesélt mindenféléről, és mindent megértettem. Mesélt a görög istenekről, királyokról, Marathonról, arról, hogy a lakosságnak nem is 35, hanem közel 50%-a lakik Athénban, a 11 millióból 5 millió, a görögök 95%-a ortodox vallású, és még sok dologról. Fő bevételi forrásuk a gyapottermesztés és az olajbogyó. Meg persze sztorizott. Meg a célállomásnál idegenvezetett ugye…

Volt, akivel beszéltem is pár szót, szóval szupi volt. 😀

A delfi jósda azért volt nevezetes egyébként, mert ide jártak a királyok jósoltatni szinte a világ minden tájáról. Nem hangzott el, de azt meg tudom, hogy a jósda bejárata fölé az volt kiírva, hogy “Ismerd meg önmagad!”. Ez ma is igaz mellesleg…  Eléggé sütött a nap, az okosabbak hoztak kalapot, sapkát, ernyőt, a hülyék égették a fejüket és a karjukat. Délben persze. Egyébként jól bírom a napot. 😀 Voltak érdekes élmények, érzések, ahogy belehangolódtam a környékbe, de erről nem írok, arról viszont igen, hogy milyen jót ebédeltem. Volt már vagy 3 óra mondjuk, és kb. 20 szem mogyorón kívül nem is ettem mást, így ez volt a nap fénypontja. 🙂

Előételnek ettem egy kis salátát vegyestállal,

14593559_1119825408107455_121822066_n

Utána szuvlakit,

14585452_1119825378107458_849565440_n

És a végén lefojtottam egy kis gyümölcsös joghurttal. Ez így volt egy napi menü. 🙂 A joghurtot elfelejtettem lefényképezni, mert úgy megörültem neki, hogy mire észbe kaptam, elfogyott. 😀

A romok mellett van egy múzeum is, aminek címet adtam jobb híján, az az “aranytökű bika” volt:

14555716_1119825654774097_1462069487_n

A többi kép magyarázat nélkül is értelmezhető, úgyhogy sok szeretettel ide ömlesztem. 😀

14509186_1119825898107406_609637239_n 14543379_1119826461440683_15164489_n 14555562_1119825548107441_1389995928_n 14555594_1119826174774045_729965898_n 14555725_1119826371440692_1669949026_n 14555774_1119826424774020_114659637_n 14555775_1119825344774128_1603798605_n 14555777_1119825571440772_902362137_n 14555864_1119825761440753_1370820859_n 14555898_1119826068107389_465560870_n 14555973_1119825728107423_2028197381_n 14555989_1119825501440779_1936937226_n 14569010_1119826538107342_1630488497_n 14569013_1119826518107344_2025687299_n 14569110_1119826191440710_1963274571_n 14569187_1119825868107409_677702584_n 14569557_1119826594774003_1190460946_n 14569664_1119825601440769_1624194228_n 14569742_1119826584774004_1228540307_n 14580503_1119826131440716_1502342014_n 14580604_1119826448107351_914206500_n 14585473_1119825811440748_273648899_n 14585493_1119826031440726_194147372_n 14585528_1119825851440744_931921621_n 14593170_1119825738107422_2133856690_n 14593217_1119826501440679_1175138207_n 14593332_1119825658107430_531881536_n 14593451_1119826091440720_75233587_n 14593517_1119825441440785_1824629264_n 14593553_1119825278107468_685200572_n 14593571_1119826274774035_990211715_n 14593621_1119826088107387_137695225_n 14607911_1119826118107384_1100444337_n 14608077_1119825924774070_867321992_n 14608120_1119826348107361_1049942957_n 14608155_1119825981440731_641343122_n 14608157_1119826224774040_1033984299_n 14608166_1119826564774006_1258839460_n 14608170_1119826308107365_919747680_n 14608188_1119826171440712_1642386553_n

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországból – 5.

október 3, 2016

Na az van, hogy ma nem csináltam képeket, viszont készítettem kisfilmeket, mert egészen megtetszett a dolog. 🙂 Majd a poszt végére beillesztem őket…

Reggel a szokásos sétával kezdtem a napot. Ja, amikor belenéztem a tükörbe, megállapítottam, hogy fogytam. Ennek két oka lehet. A spirituális ok, hogy kezdem átvenni a görög atléták, diszkoszvetők és istenek rezgését, ehhez pedig alkalmazkodik a testem. 🙂

A biológiai oka az lehet, hogy minden nap át kell másznom egy kurva nagy hegyen gyalog annyiszor, ahányszor Chuck Norris elszámolt a végtelenig. Kétszer.

Szóval a képzésen ma vizsgáztunk, ami jó móka volt, sokat nevettünk, mert el kellett játszani a “nehéz ügyfeleket” 🙂 A nap többi része csip-csup dolgokkal ment el, mint fotózkodás, technikai dolgok megbeszélése, stb… Én nem teszek fel Viannával közös képet a Facebookra, ne is keressétek! Miért? Mert mindenki ezt csinálja. Akkor én nem fogom. 😛

Ja, és Laci reggel azzal kezdte, hogy nem lenne-e kedvem (FIGYELEM!!!! így helyes, és nem úgy, hogy nem-e lenne kedvem!!!! ne legyél paraszt! ) az oroszokhoz csatlakozni a vizsga idejére, és akkor oroszul vizsgáznék. Erre nem is mondok semmit már. 😀 Egyébként kedvem lett volna, de ahhoz két különböző nyelvű tolmács kellett volna, ekkora luxust meg nem engedett meg a létszám.

Ma végre kipróbáltam a metrót. Azt kell mondanom, hogy eddig tök fölöslegesen másztam hegyet. 😀 Két megállót kell menni, ezzel felére csökkentem a menetidőt, és az már csak hab a tortán, hogy ez csak egy laza séta…

Mivel másik irányból közelítettem ma meg Fridát, észre vettem, hogy van a közelben egy edzőterem, ahol Krav Maga edzés volt éppen. Megálltam az utcán és néztem őket vagy 20 percig, kezdő csoport volt. Majd megnézem, hátha van haladó csoport olyan időpontban, amikor már hazaérek, hátha lehet egyet bunyózni a görögökkel. 🙂 Mondjuk Krav Maga edzésen nem voltam még, de biztos ott is ütni meg rúgni kell. 😀

Ja, mától hivatalosan képezhetek csoportokat arra, hogy Theta Healing konzulensek legyenek.

Holnapra azt terveztem, hogy elmegyek Spártába, és készítek egy közös fotót Leonidas királlyal, de ez nem jött össze, túl macerás az autóbérlés. Helyette a házigazdák által szervezett kiránduláson fogok részt venni Delphoi-ba. Hátha kapok valami jó kis csít. 😀

Vannak további furcsa dolgok a szobámban, de erről majd legközelebb… 😀 Most álljanak itt a kisfilmek:

 

 

 

 

 

 

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországról – 4.

október 2, 2016

Az oroszok ma is korán keltek. Így én is. 🙂 Reggel a szokásos sétával kezdtem, ezzel nincs is gond. Mindig a visszaút a nyűgösebb, mert az felfelé visz. 🙂 Van még egy jellegzetes tájékozódási pontom, ez az őrzött parkoló. 🙂

14569224_1118061621617167_1444819834_n

Itt szokta a GPS mondani, hogy a következő lehetőségnél forduljak jobbra. Nem találod ki, hol van az…

14569004_1118061541617175_2115919801_n

A bicaj mögötti bukszusban indul egy hosszú lépcső lefelé, ott kell menni. 🙂

Az úton haladva mindig elmegyek egy domb mellett, amin van egy csomó fa, meg valami aloe vera-szerű növény. De nagyok és sokan vannak. Eddig nem mentem be oda, mert vagy nem értem rá, vagy már sötét volt. Viszont most azt hallottam, hogy egy müezzin énekel valahonnan fentről. Időm nem volt, de egy kis tornyocska látszódott lentről, elmentettem a “megnézendők” feliratú mappába. 🙂 Egyébként képzeljétek! Láttam indexelő BMW-t! 🙂 És, hogy még csodálatosabb legyen ez a blog, készítettem videókat is:

 

A képzés most fárasztóbb volt, mint eddig, pontosabban én voltam fáradtabb. Az elmúlt napokban tanultunk gyógyítani, manifesztálni, jövőt leolvasni, telefon sugárzást megszüntetni, meg csupa ilyen átlagos, hétköznapi dolgot. 😀 Pontosabban a tanítását tanultuk. Ha érdekel téged is, gyere ide: 😀

https://www.facebook.com/events/1174142539309566/

Megnéztük az őrangyalokat is, az enyémeket jól elintéztem, mert az egyik zokog, a többi vigyázzban áll. 😀

A képzés után még maradtunk, mert ma van a zsidó újév, és a héber tolmács mondta, hogy ennek örömére ad egy kis koncertet. Gitározott, énekelt, ügyes volt.

14568959_1118897068194971_1484986862_n

Amikor mindennek vége volt, és indultam haza, felnéztem és a távolban megpillantottam egy hegycsúcson egy szép kis fehér kápolnát. Mondtam a többieknek, hogy már kinéztem magamnak, de eddig nem vitt rá a lélek, hogy felmásszak odáig. És gyalog biztos, hogy nem megyek fel oda.

Egyre rosszabbul esik a séta… Mivel nem mentem sehova, nem siettem, nem akartam leizzadni megint, mint egy ló. Közben fotóztam nektek motorosokat:

14527468_1118061244950538_59995842_n 14527663_1118061334950529_915335142_n 14528348_1118061464950516_1603904594_n 14569084_1118061374950525_451037797_n 14569143_1118061274950535_1816068021_n 14585280_1118061361617193_1546642588_n

Na mentem, mendegéltem, fintorogtam a lépcsőket látva, de amikor odaértem, ahol a müezzint hallottam, úgy voltam vele, hogy benézek a parkba, hátha van valami érdekes. A vége az lett, hogy ahova biztos nem megyek fel gyalog, pont oda mentem. 😀 Gyors karma. 😀 Kurva magasan volt ugyan, és mégiscsak jól leizzadtam, de megérte, mert szép a kilátás. Azt hittem, hogy majd felmegyek, és a hegytetőn magányosan meditálgatok kicsit, erre mindenhol motorosok, turisták, étterem, zene. Úgyhogy megettem a maradék kalácsomat, megittam a maradék vizemet, benéztem a kis kápolnába, készítettem fotókat, és elindultam haza. Fél kilenc lett belőle. Ilyen volt:

14509190_1118061061617223_78084385_n 14527490_1118061308283865_1399944897_n 14528411_1118060998283896_1137383293_n 14542750_1118061031617226_1163427684_n 14555679_1118061121617217_1096139308_n 14555828_1118061071617222_748663088_n 14568945_1118061211617208_1603356774_n 14568977_1118061154950547_1134763217_n 14569610_1118061011617228_1009943845_n

Képes, spirituális úti beszámoló Görögországról – 3.

október 1, 2016

Azt elfelejtettem eddig mondani, hogy ez valami kéjlak lehetett, mert az ágy egy kovácsoltvas fejrészű franciaágy, eléggé megkopva, vele szemben pedig egy nagy tükör van a falon, így folyamatosan látom magam, ami azért annyira nem pozitív… 😀 És bilincset se hoztam a repülő miatt… 😀 Pedig mekkora buli lenne, ha kibilincselném magam, és nézném reggelig. 😀

14543606_1116308261792503_1722603319_n

Be kell vallanom, hogy eléggé izomláz van már a lábamban a sok gyaloglástól, főleg a sípcsont melletti izomban. De legalább mozgok…

Ma reggel a szokásos sétával kezdtem, itt van az egyik tájékozódási pont, az arany Varadero. 🙂

14518771_1117183738371622_1529099044_n

Reggel elég rosszul keltem, mert a szomszéd szobába oroszok költöztek (már megint az orosz…) és összehaverkodtak a másik szobában lévő angolokkal. Gondolom, ittak hajnalig, és a józanon se éppen settenkedve közlekedő csapat még hangosabb volt. Az ajtókat csak becsapva lehet becsukni, beszélni csak ordítva… Valami legurult a lépcsőn, olyan hangja volt, mintha bowling golyó lett volna és jó sokáig tartott, amíg a másodikról leért. Mindez hajnali 4-5 körül…. Persze, utána már nem tudtam visszaaludni, csak épp negyed órával az ébresztő előtt, amikor meg azt sem tudtam hirtelen, hol vagyok. Holnap beszerzek egy pár füldugót, csak meg kell tudnom, hogy mondják görögül. 😀

A képzés megint jó volt, érdekes és tanulságos. 🙂 Ebédre ettem valami görög kaját, de elfelejtettem a nevét. Rizzsel töltött paradicsom és paprika volt az egyik, padlizsános, tejfölös, sajtos darált hús a másik.

A képzésnek most időben vége lett, úgyhogy megcéloztam a Nemzeti Múzeumot. 45 perc séta és már ott is voltam, enyhén gyöngyöző mellkassal. 😀

14518662_1117183778371618_1460226047_n

Hát ez tényleg nagy múzeum. 🙂 Bementem, odamentem Penztarosz-hoz, vettem jegyet. Egy kigyúrt fickó volt a beengedő ember – Koxosz – aki nem engedett be hátizsákkal. Odaküldött Ruhatarosz-hoz, ahol meglepő módon nem kellett fizetni. A hátam is gyöngyözött enyhén, és  szinte cuppanó hangot adott, ahogy levettem, a látványtól pedig a sor mögöttem hátrébb lépett egyet. 🙂 Mentem ismét Koxosz felé, de épp útba igazított egy turistát, hogy a másik ajtónál, a szemüveges Okularosz-nál kell bemenni, ha időrendben akarja megnézni a tárlatot. Így hát arra mentem én is. Ezt a részt követően a harmadik ajtónál lévő lányhoz – Melirosz – mentem, aki Koxoszhoz küldött. Végül majdnem eltévedtem, de ott jöttem ki Melirosznál, ahol be kellett volna mennem. 🙂 Ruhatarosztol hátizsák vissza, és go home!

Na szakmai komolyságot ne várjon senki tőlem, és amit mondok, semmilyen tényen nem alapul, és nem is használható fel ellenem. 🙂

Tehát… Megfigyeltem, hogy ha a “tudósok” nem tudják egy tárgyról, hogy mire való, akkor az vagy fallikus szimbólum, vagy áldozati/rituális tárgy. Mintha abban az időben (legyen szó bármilyen régről) mindenki hülye lett volna minden máshoz. Pl. itt vannak ezek a szobrok:

14528456_1117183845038278_1001208406_n

Az kimondottan érdekelne, hogy miért így  ábrázolta a művész a fejüket. Biztos nem azért, mert abban az időben ügyetlenek voltak az emberek, hiszen tudtak készíteni ilyen köcsögöt:

14518490_1117183921704937_1152201592_n

És ilyen sütőlapot:

14528199_1117183975038265_2103843005_n

Mindezt 5000 évvel ezelőtt! Lehet, hogy csak egy művész alkotásai kerültek elő. És az ugyanilyen gáz lenne, ha 2000 év múlva az utódok csak Picassot ismernék. 🙂 Az oké, hogy erről az emberről hirtelen csak egy jelző jut eszembe 😀 :

14569173_1117183821704947_34107411_n

És az is kiderül, hogy a lányok abban az időben is huncutkodtak:

14543434_1117183998371596_1006263618_n

De azért az kissé erőltetett nekem, hogy ez egy fallikus szimbólum:

14556068_1117184051704924_1082028806_n

Ezek stilizált nők:

14518680_1117183988371597_1701283212_n

És akkor vajon ez miért nyaklánctartó? 😀

14542720_1117184358371560_1166619191_n

Mellesleg láttam egy képet, amin egy bográcsállvány füle van lerajzolva:

14528267_1117184388371557_959747473_n

Ha az arany fallikus jelképet megfordítom, éppen lehetne ez is. És a stilizált női testek is inkább valaminek az alkatrészei…

Na a tudományról ennyit. Illetve volt pár lóábrázolás is, érdekes, hogy mindegyiken szőrén, laza szárral, valamilyen iskola-jármódban vannak ábrázolva a lovak több ezer évvel ezelőttről…

14556029_1117184228371573_329524296_n

És akkor ömlesztve itt van még pár kép, ismét érdemes megnézni, például az ékszereket, hogy 3-4-5000 évvel ezelőtt milyen primkók voltak az emberek…

14518223_1117184191704910_339868997_n 14518357_1117184215038241_730403948_n 14518723_1117184398371556_1757980909_n 14527387_1117184038371592_11217287_n 14527410_1117184378371558_404804253_n 14527578_1117184088371587_1221593240_n 14527597_1117184111704918_1877787340_n 14542804_1117184301704899_1752995361_n 14543429_1117184315038231_1027619206_n 14543472_1117184285038234_654545361_n 14569040_1117184341704895_732697864_n 14569063_1117184178371578_734441350_n

Csak halkan jegyzem meg, hogy a férfiszobrok hivatalos neve: Kúrosz. 🙂 Itt a bizonyíték arra, hogy minden nép valaha magyar volt. 😀 És az is tisztán kivehető, hogy a lábnapot se sumákolták el. 🙂

Már sötétedett, amikor végre elindultam haza, de már annyira nem volt vicces, amikor GPS Bori mondta, hogy fordulj balra, és szembe találtam magam 120 lépcsővel. 🙂 Egyébként vagy én lakok kemény környéken, vagy nem tudom, de szinte minden sarkon komancsok állnak. Mármint kommandósok. Ez szakzsargon. 🙂 Vagy csak bevetési ruhában vannak, nem tudom, de balhét nem láttam. És balesetet se. Lehet, hogy direkt rám vigyáznak, és azért bámulnak meg annyira mindig… Köszi. 🙂