Archive for the ‘Érték’ Category

Felfogni a leckét…

június 10, 2014

Nehéz ilyenekről írni. Nem azért, mert ciki, hiszen nem ciki tévedni, mert azt jelenti, hogy teszünk valamit. Nem ciki észrevenni a hibát, és nem ciki megjegyezni a leckét. Nem ciki továbbá a tanult lecke szerint élni. És pláne nem ciki elmondani másoknak, beszélni a saját hibáinkról, hátha ők nem követik el ugyanazt. De persze úgyis elkövetik 🙂 Ha ciki, akkor az elméd fogja vagy…

Ami nehéz benne az az, hogy úgy írjam le, hogy az olvasó azt értse alatta, amit én mondani szeretnék… de megpróbálom, hátha érdekel valakit 😀

Tehát az előző bejegyzésben kifakadtam ugye, de ezzel nem volt vége, az elemzés ment tovább… mint ahogy folyamatosan próbálom elemezni a velem történt dolgok minden pillanatát. Megpróbálom nem megítélni, hogy az jó-e, vagy rossz, egyszerűen csak megfigyelem, és próbálok rájönni a valódi okokra. És van egy rossz hírem: a valódi ok mindig benned van, mindig te vagy. Tehát, az csak egy dolog, hogy vannak, akik ellened dolgoznak. Vagy csak te érzed úgy? Lehet, hogy tiszta szándékkal próbál másolni, mert látja, hogy működik, hogy jó. Ez baj? Nem. Ez valahol inkább cél. Mi lett volna a másik megoldás? Hogy azt mondom neki, gyere, csináljuk együtt, úgy jobb lesz. Ez őszintén szólva eszembe se jutott. De ezt a leckét még nem vettem észre. Akartam egy másik rendezvényt is szervezni, de ott is voltak hátsó gondolataim, hogy majd XY-t nem hívom meg, meg ilyenek. Tehát a szándék nem volt teljesen tiszta, így a rendezvény elé is akadályok gördültek folyamatosan. Ez két lecke volt. Kétszer ugyanazt csináltam, ugyanaz lett a következménye. A jó az benne, hogy másodszorra már észre is vettem. Miről beszélek?

A klasszikus értelemben nem vagyok vallásos. Viszont azt gondolom, hogy van valamilyen felsőbb rendező elv, ami szerint a világ működik. Ez csak messziről nézve látható, ha a saját kis posványodban dagonyázol, akkor nem… Ezt a rendező elvet van, aki Istennek, van, aki Jehovának, van, aki Allahnak, van, aki Kozmikus energiának, van, aki az Univerzum kollektív tudatának hívja, de a megnevezés mindegy. És van egy olyan elv is, amit vannak, akik a vonzás törvényének hívnak, vannak, akik szerencsének, vannak, akik sorsnak, karmának, bárminek. De itt is mindegy, hogy milyen nevet adunk. Van egy hangvilla effektus nevű jelenség, legalábbis én így hívom. Ha egy szobában van sok különböző hangolású hangvilla, és te megszólaltatsz mondjuk egy C-t, akkor csak a C-k fognak együtt rezonálni, szólni vele. A gondolatoknak is van “jele”, ez még fogható is EEG-vel. DE! A lényeg, hogy ez is egy hullám, egy jel egy bizonyos frekvencián. Most ne menjünk bele, hogy az agy, vagy a szív érzékel-e! 🙂 Amilyen jelet te kiadsz, olyan dolgok, események, személyek, stb. fog együtt rezonálni, ami ennek megfelelő.

Van marha sok információ, ami ér minden pillanatban. Ebből csak azt veszed észre, amire éppen TE! ráhangoltad az agyad. Ez a pszichológiában leginkább a gestalti nézetekbe illik bele szerintem.

És elérkeztünk a sztorihoz is, ha eddig eljutottál, megérdemled, hogy elmondjam 🙂

Megsérteni senkit nem szeretnék, ezért nem mondok konkrétumokat. A lényeg, hogy szerveztem az elmúlt időszakban két rendezvényt, programot. Pontosabban szerveztem volna… De a szándék nem volt tiszta. Mint már említettem, volt olyan része is, hogy szelektálok. Pedig nem kell, mert aki nem veszi az akadályt, az úgyis kihullik… de mivel köcsög voltam, én döntöttem el, hogy ki jöhet, ki nem. Mellesleg egy nyílt, mindenkinek szóló rendezvény lett volna. És mivel a szándék nem volt tiszta, a lelkesedés se lett elég. Milyen jó szó: lelkes. Ha lélekkel teszed, lelkes vagy. És szépen beszoptam mindkettőt, nem is lett belőlük semmi. Az öröm azonban az benne, hogy tanulhattam belőle, köszönöm. Minden pofon jó. Ha soha nem kapsz pofont, akkor nem tanulod meg, hogy hajolj el előle. Mert a feladatom nem az, hogy eldöntsem, ki mit érdemel, hanem az, hogy mindenki jót kapjon, mindenki közelebb kerüljön a másikhoz. Csak ez működik.

Ezeket a gondolatokat azért írtam le, mert az előző miatt így korrekt. Bocsánatot kérek attól, akit megbántottam vele, és hálásan köszönöm a tanítást.

Ha összevissza ez az egész számodra, és a felét se érted, nem baj 🙂

És a teljesség miatt, amiket minél többet használj gondolatban is és szóban is (nem az én tudományom):

-szeretet

-boldogság

-szórakozás

-hála

-köszönet

-szerencse

-elégedettség

-bocsánat.

Bocsánat, hogy nem arról beszéltem, hogy mennyit bicepszezz, hogy ötvenes karod legyen 😀

Namaste! 😉

 

Reklámok

Ingyen kegyelem

május 7, 2014

Már pár hete várok arra, leírjam ezeket a gondolatokat. Azért vártam, hogy elmúljon a mérgem…

Az én értelmezésemben az ingyen kegyelem azt jelenti, hogy úgy teszünk jót másokkal, hogy közben nem várunk viszonzást. Sőt, a legjobb azokkal jót tenni, akik a leggázabbak, mert nekik van rá a legnagyobb szükségük. Mert pénzt se annak adunk, akinek már sok van, hanem annak, akinek nincs. Pontosabban most MÉG annak adunk, de hamarosan letelik az idejük…

A méregnek pedig nem azért ez a neve, mert annyira jót tesz nekünk, ha mérgesek vagyunk…

Na ennyit a filozófiáról, jöjjön a gyakorlat!

Az elmúlt másfél évtizedben megpróbáltam egy bizonyos irányba fejlődni, itt a belső fejlődésre gondolok. Ennek voltak következményei természetesen, mint például az (már ezredszer hozom ezt a példát), hogy leszereltem, és önálló ember lettem. Azt nem mondom, hogy szabad, mert azon még csak dolgozom, de ez is cél. Menet közben alakult úgy – ez nem volt a terv része, de jól esik, amikor mesélik -, hogy bizonyos dolgaim példaként szolgálnak másoknak ahhoz, hogy boldogabb életük legyen. Mert mondjuk emiatt mert váltani, emiatt mert belekezdeni valamibe, stb…

Shigeru mester mondja (szintén sokadszori idézet), hogy a rabszolgának könnyű a dolga, mert csak azt kell tennie, amit mondanak. A királynak ezzel ellentétben egész nap jár az agya, hogy mit, hogy, miért, hogyan jobban…

És ezennel témánál vagyunk. Akik – és most minden beképzeltség és magasztosság nélkül értendő – példát vesznek valamiért a tevékenységeimről, két csoportra oszthatók. Az egyik csoport, akik nyíltan megmondják, hogy ez, meg ez tök jó ötlet, én is úgy csinálom, ahogy te, mert látom, hogy jó és működik. Nekik természetesen segítek is, ha kérik, és ha tudok.

A másik csoport az, aki folyamatosan ellenem dolgozik, de azért az ötleteket lenyúlja. Ők a méregkeverők, miattuk vagyok mérges. Persze tudom, hogy ezek csak leckék, amiket meg kell oldani, és azt is tudom, hogy fölösleges mérgelődni, mert ami megtörtént, az megtörtént, már mindegy. De komolyabb esetekben ez még nem megy, csak kicsiben. Mert vannak, akik éveken át fikáznak, kritizálnak a hátam mögött, de azért mégis azt csinálják, amit én, mert működik. Pl. a kettlebell szar, mert neki én hiteltelen vagyok. Eltelik pár év, és hopp! máris egy fantasztikus kettlebell instruktorral állunk szemben. Vagy amikor kárörvendően nézi, ahogy saját lábra állok, saját edzőteremmel, és amikor mégis virágzik a dolog, akkor ő is nyit egyet, mert azért az úttörő munkát jó, ha más már elvégezte. Vagy megcsinálok egy rendezvényt, a másik meg tokkal-vonóval lenyúlja, csak átnevezi, és keresztbe szervez.

És itt jön az ingyen kegyelem. Ilyenkor kellene ezeknek a seggfejeknek segítenem és mosolyognom. De még nem fogok. Mert itt bejön a harcművészet is. A bunyóban aki bejön a területemre, ami mondjuk kéz-, vagy lábtávolságra van, azt leütöm. Az életben is aki bejön a területemre, azt leütöm. Persze képletesen, de alapból úgysem gondolkodik el, így meg hátha. Persze, mivel amit csinál, az nem belülről fakad, ezért nem fog sokáig működni neki, csak nehéz kivárni. Nyilván ki fogom, csak nehéz. És látom, tudom, hogy más instruktorok is szívnak a seggfejek miatt, amikor lenyúlják az ötleteiket, és mondjuk ugyanarra az időpontra szerveznek ugyanolyan témájú szemináriumot. Mert jó ez a buli, csak túl sok a köcsög (a’la Gino 🙂 )

És persze üzenem mindenkinek, hogy csak azért, mert ők nem úgy gondolják, nem fogom másképp csinálni. Példa erre a Magyar harcos képzés, mert már vidékről is csatlakoznak csapatok. Vagy a Kürtös Táncegyüttes, ahol folyamatosan telt házas próbákon készülünk a fergeteges fellépésekre 🙂 Vagy a kettlebell edzések, ahol már ötödik éve nagy létszámmal edzünk. Nekem ez a hiteles visszajelzés, nem a seggfejek véleménye. Csak nehéz.

De ha nem lenne nehéz, nem lenne feladat, nem lenne lecke. Ha minden az ölünkbe hull, akkor nem lesz értéke. Visszatekintve arra a 15 évre, látom, hogy nagy utat tettem meg, előre nézve pedig nem látom, hogy mennyi van még. De a cél megvan, az az iránytű, így mindig csak a következő lépésre kell figyelni. Ha nem erőlködök, csak hagyom, hogy a jövőben megalkotott kép közeledjen, akkor csak várni kell, és kész, minden úgy alakul, ahogy kell. Ez kicsiben úgy tapasztalható meg az életemben, hogy amikor véletlenül ugyanarra az időpontra két program van, akkor nem kezdek el görcsölni, meg szervezkedni, idegeskedni, hanem az egyik úgyis lemondja az esetek szinte 100%-ában. Minden úgyis úgy lesz, ahogy jó. Csak néha kurva nehéz 🙂

A próbák felépítése

január 27, 2014

Tudom, hogy tavaly november óta nem tudtok aludni, ezért megosztok most annyit, amennyi van, aztán később a többit is 🙂

A vitézi/harcos próbák általános tudnivalói

A próbák nem vizsgák, nem fokozatok. Bárki lehet jó és sokoldalú harcos ezek nélkül is, azonban, vannak, akik szeretnék egy egyre nehezedő feltételrendszerben lemérni tudásukat. Nekik hoztuk létre a vitézi próbák rendszerét. A próbákat bárki kiállhatja, azonban feltétel a klubtagsági könyv és az éves tagsági bélyeg megléte.

Próbákat Pusztakezes harc, Lovaglás, Kettlebell, Íjászat, Néptánc, Közelharci eszközök (pl.: csatacsillag, kelevéz, fokos, szablya, karikás, bot, stb…), Magyar népi kultúra próbanemekben lehet kiállni.

Bizonyos próbanemekben a próba nehézségi fokától függően előírás lehet saját ruházat (pl.: lovagláshoz kaftán, néptánchoz népviselet), vagy saját eszköz (pl.: íjászathoz íj, lovagláshoz ló, stb.) megléte. Ennek szükségességét mindig az adott próbanem vezére határozza meg.

Azonos próbanembe tartozó próbák között minimum 6 hónap gyakorlási időnek el kell telni akkor is, ha a vitéz egyébként teljesíteni tudná a következőt próbát is. Ez a megkötés nem vonatkozik arra az esetre, ha a vitéz más próbanemben is szeretné kipróbálni magát, a különböző próbanemek próbái akár egy napon is teljesíthetők.

A harcos a klubtagsági könyvet az első tagsági bélyeg megvásárlásával válthatja ki, ezt követően a próbák hitelesítése ebben a könyvben történik.

Az első próbát csak olyan harcos teljesítheti, aki az adott próbanemben minimum 4 hónap gyakorlattal rendelkezik. A gyakorlati idő és a klubtagsági könyv kiváltása után következik a harcos felövezése. Az első 4 hónap gyakorlatilag egy próbaidő, ami alatt a harcos megismerkedhet az adott próbanem mozgásanyagával, eldöntheti, szeretne-e komolyabban foglalkozni a felkészüléssel, valamint a vezér is megismerheti annyira, hogy eldöntse: emberileg alkalmas-e arra, hogy a vitézek soraiba lépjen.

Felövezéskör ünnepélyes keretek közt minden harcos kap egy 7 cm széles, méretre készített alap bőr fegyverövet. Az öv két célt szolgál. Egyrészt, mivel mindenki egyforma alapövet kap, szimbolizálja a közös alapot, de minden harcos saját igényeinek megfelelően díszítheti és szerelheti fel eszközökkel, tartókkal, díszekkel. Másrészt minden sikeres próba teljesítésekor a vitéz a próbanemnek megfelelő mintázatú réz veretet kap, ami az öv ékessége lesz, kivéve a 7. próba, mert a 7. veret ezüstből készül.

Klubtagsági könyvet kiválthat, valamint felövezésben részesülhet olyan harcos is, aki egyébként a próbákat egyelőre nem tervezi teljesíteni.

Sikeres próba esetén a harcos veretet és oklevelet kap a tagsági könyvbe való bejegyzés mellett, ami külön pénzébe nem kerül, mint ahogy a próba teljesítése sem. Ezeket az éves tagsági díj tartalmazza.

A próbanemek hitelesítői a vezérek, akik nem demokratikus úton lettek megválasztva, hanem tapasztalatuk, életmódjuk, képzettségük, munkásságuk, tudásuk alapján lettek felkérve és elfogadva.

A próbák teljesítésekor mindenki részt vehet nézőként bármelyik próbanemből, aki tagsági könyvvel rendelkezik, azonban vélemény-nyilvánítási joga csak annak a vitéznek van, aki az adott próbát már sikeresen teljesítette.

Aki klubtagsági könyvet váltott ki, köteles az „Útravalóban” foglalt iránymutatásoknak megfelelően élni. Természetesen mindenki hibázik, hibázhat is, de minimum törekedni kell egy magasabb erkölcsi szint képviseletére.

Abban az esetben, ha valaki olyan magatartást tanúsít, amely nem méltó a magyar múlthoz és az Útravalóban megfogalmazottakhoz, valamint a többi vitéz hírnevét rontja, első alkalommal figyelmeztetésben részesül. Második alkalommal azonban a vitézek közül kizárják, tagsági könyvét és veretes övét visszaveszik. Erről a vezérek közösen döntenek.

Az erkölcsi értékeket szimbolizálják bizonyos próbák is, például az ellenfelet/társunkat nem magunk alá gyűrjük, letapossuk, hanem felemeljük.

A társak egymás hátát védve feltétel nélkül meg kell, hogy bízzanak egymásban.

A ló és a lovas csak egymást segítve tud eredményesen dolgozni.

Népviseletben „tartása” lesz az embernek.

Stb…

Ne feledjük, hogy aki csak a látszatra törekszik, az hamar elbukik. Igazi tudást, és belső fejlődést csak a szorgalmas gyakorlás és az elmélyülés hozhat, ami a legtöbbször nem látványos!

Minden vitéznek sok erőt, kitartást, nyitottságot és alázatot kívánunk a felkészüléshez, és sikert, bátorságot a próbákhoz!

Kelt: 2013. Álom hava 30. napján

Útravaló

– Élj úgy, hogy hasznára legyél a környezetednek és a világnak!

– Ne avatkozz be mások életébe se szóval, se tettel!

– Fogadd el, hogy mindennek te vagy az oka, ami az életedben történik!

– Legyél egyenes, őszinte, de udvarias!

– Légy bátor és kitartó, de csak az igazság és a becsület vezéreljen minden

helyzetben! Legyen tartásod!

– Legyél jóindulatú és együttérző, legyen önuralmad!

– Társaidhoz mindig maradj hűséges!

– Minden nap tégy valamilyen szolgálatot valakinek!

– Mindig tartsd a szavad!

– Az új információkat mindig nyitottsággal és alázattal fogadd!

Kettlebell próbák

1. 1000 swing 1 órán belül férfiaknak 24, nőknek 16 kg-os súllyal

2. 1000 swing 1 órán belül férfiaknak 32, nőknek 24 kg-os súllyal

3. RKC/SFG snatch teszt (100 snatch 5 percen belül, férfiaknak 24, nőknek 16 kg-os súllyal)

4. Bulldog challenge (1 taktikai húzódzkodás, 1 katonai nyomás és 1 egylábas guggolás végrehajtása férfiaknak 32, nőknek 16 kg-os súllyal)

5. 100 snatch egy kézcserével, férfiaknak 24, nőknek 16 kg-os súllyal

6. 10 perc alatt 201 snatch, férfiaknak 24, nőknek 16 kg-os súllyal

7. Beast challenge/Iron maiden (1 taktikai húzódzkodás, 1 katonai nyomás és 1 egylábas guggolás végrehajtása férfiaknak 48, nőknek 24 kg-os súllyal)

FONTOS! A próbák teljesítése csak akkor sikeres, ha minden technika, minden ismétlés szabályos. A szabályosságot és a vizsga teljesítését a vezér igazolja, mint ahogy egyedi esetben ő dönthet eltérő súly használatáról is testsúly, életkor, vagy egészségi állapot függvényében.

Lovas próbák

1. Teve (alapok)

– a ló előkészítése

– nyergelés, kantározás

– adott táv és feladat teljesítése szintidőre

2. Bölény (lovaglás szőrén)

– a ló előkészítése

– kantározás

– adott táv és feladat teljesítése szőrén

– zárt pályán ügyességi feladatok teljesítése

3. Szarvas (ugrató próba)

– erdei ugratópálya teljesítése 60 cm-es akadályokon szintidőre

4. Farkas (kézifegyveres próba a közelharc fegyvereivel)

– buzogány, vagy fokos

– szablya

– kelevéz

– csatacsillag

5. Párduc (lovasíjász próba)

– meghatározott pályán célok legyőzése vágtató lovon

6. Medve (idomítási feladatok)

– pályán idomító feladatok bemutatása

7. Turul (összetett harci viadal)

– kijelölt pályán harci feladatok

FONTOS! Bizonyos próbákhoz a vezér előírhatja speciális, vagy formaruha viselését, valamint saját íj és ló meglétét!

Pusztakezes harci próbák

 1. 10×2 perc zsákolás 30” pihenőkkel küzdelmi jelleggel (kéz- és lábtechnikákat egyaránt folyamatosan alkalmazni kell).

2. Álló birkózás, ahol a cél az ellenfél felemelése (közel vízszintes tartásba) minimum a saját váll magasságáig.

3. 5 perc állóharc percenként váltott ellenfelekkel, pihenő nélkül, a cél az, hogy a próbát tevő harcos ne adja fel.

4. Küzdelem egyszerre 2 ellenféllel (csak fogások, feszítések, földharc, stb, ütés, rúgás nincs). A próba alatt a próbát tevő harcos nem kopoghat.

5. 2 harcos egymás hátát védi egyszerre több ellenfél ellen állóharcban.

6. Állóharc küzdelem 100 ellenféllel (1,5 percenként váltott ellenfelekkel).

7. Reagálás valós utcai támadásra. A próba maximum 1 hétig tart. A próba kezdetétől percnyi pontossággal számított 1 héten belül a próbát tevő harcost lehetőleg számára idegen személyek megtámadják váratlanul. A támadás valós szituációt teremt, az ereje is életszerű. A próbát tevő harcosnak emiatt egy héten keresztül fokozott figyelmi állapotban kell lennie, készen kell állnia, a támadáskor az általa tanúsított reakció számít, nem első sorban a technika. Nem menekülhet el, magyar véréhez méltóan kell felvennie a harcot ellenfeleivel.

FONTOS! Az olyan próbák során, ahol nincs előzetesen időtartam meghatározva, mindig a próba során dől el, mikor sikeres, illetve sikertelen a próba. Ezt a vezér dönti el.

A próbák során a sérülés nem mentő körülmény.

A próbákon mindenki saját felelősségére vesz részt, azzal kapcsolatban semmilyen kártérítési igénnyel nem élhet.

Hétpróbás gazemberek

november 26, 2013

Már elég régen tervezem, de most szántam rá az időt, hogy átgondoljam. Már korábban részletezett okok miatt nem vagyok híve se a versenyzésnek, se az övvizsgáknak. Dióhéjban legyen elég annyi, hogy a verseny a rabszolgák műfaja, a vizsgák meg nem számítanak, csak a tudás. Viszont az ember nyilván szeretné valamilyen módon lemérni azt, hogy hol tart éppen a fejlődésben, mire képes. Éééés (dobperrrrgéssss) az van, hogy minden olyan mozgásformában, amit a klubunk oktat, és van értelme, lesznek próbák. Minden mozgásformában 7 próba lesz, így leszünk hétpróbás gazemberek a végére 😀

A köret a következő, mert szeretném, ha nem lenne gagyi, és nem is az a lényeg, hogy mindenki megcsinálja, hanem aki akarja, annak legyen kihívás, motiváció, és nem utolsó sorban büszkeség.

Tehát régen az volt a hagyomány, hogy amikor a legény felnőtt, akkor beavatásként felövezték. Kapott egy fegyverövet, rajta egy karddal. Namármost szerintem senki nem fog 18 évet várni, de szimbolikus 18 hetet várni kell az első próbáig. Ez az adott mozgásforma próbájához az adott mozgásforma elkezdésétől eltelt időt jelenti, amit az illető instruktora igazol. Például lovaglásban még nem próbálhatnám meg az első próbát… Mellesleg a kettlebelles példánál maradva a 18 hét sem feltétlenül elég ahhoz, hogy valaki képes legyen rá. A 18 hét leteltével a jelentkezőnek kell jeleznie, hogy szeretne a rendszerbe belépni, ezért egy jelképes összeget fizetnie kell majd, viszont cserébe tényleg kap egy fain bőr fegyverövet és egy kiskönyvet, amibe hiteles bejegyzésre kerül a próba végrehajtása. A fegyveröv egy alap, amit ha akar, majd ő díszítgethet, jelképezve azt, hogy az alap közös, de mindenki külön személyiség, nem klón.

Minden próba teljesítésekor kap egy oklevelet és egy veret-szerű emblémát az adott sport logojával, amit felszegecselhet az övre. Itt gyűjti díszként az eredményeit.

Annak érdekében, hogy ne erősítsünk arcoskodó személyiségjegyeket, a próbákat fokról fokra legsűrűbben félévente lehet teljesíteni. Egyébként is a legtöbb embernek szüksége lesz ennyi időre a felkészüléshez.

A próbák, az oklevelek és a veretek már nem kerülnek pénzbe.

Ilyen próbák lesznek kettlebellben, harcművészetben, lovaglásban, íjászatban, néptáncban, és biztos lesz még más is. A kidolgozásuk folyamatban van, a rendszer januárban indul.

A kettlebelles próbáknál az volt az elsődleges szempont, hogy teljesíthetőek legyenek, de ne túl könnyen, és nagyjából tükrözze azokat a teszteket, amik már régóta szerepelnek itt-ott.

Tehát a kettlebelles próbák:

1) 1000 swing 24 kg ffi/16 kg nő

2) 1000 swing 32 kg ffi/24 kg nő

3) RKC snatch teszt (5 perc 100 snatch 24/16 kg)

4) Bulldog chalenge (Beast challenge 32 és 16 kg)

5) 100 snatch 1 kézcserével 24/16 kg

6) 10 perc 201 snatch 24/16 kg

7) Beast challenge/Iron maiden

Hát, ennyi 😀

“A tapasztalatszerzés titokzatos dolog”

november 14, 2013

Ezt az idézetet Sosai Oyama mondta, és kiválóan illik a mostani életemre 🙂

TÜRELEM magaddal szemben. Ez a legfontosabb, vagy az egyik legfontosabb egy új dolog tanulásakor. Januárban elkezdtem néptáncot tanulni, szerencsére két nagyon jó néptáncostól, így a fejlődés rajtuk nem múlik, csak rajtam. Ez viszont nyilván szűk keresztmetszet 🙂 Az elején ugye az alap lépések, a ritmus tartása és váltása is kihívás. De ha nincs az emberben az a teljesítménykényszer, amit az oktatási rendszer belé nevel, vagy nem akar azonnal Fredaszter lenni, akkor szép lassan halad a dolog. Mert az, hogy az ember érti, az kevés. Attól még nem tudja, mert nincs tapasztalata, nincs a mozgás mögött érzés, és nincsenek kialakulva a megfelelő idegkapcsolatok. Ehhez kell a türelem és az alázat. Szépen, nyugiban menni előre elvárások nélkül. Ha úgy kezdek el valamit, hogy határidőket tűzök ki, akkor szinte kódolt a csalódás. Most természetesen nem erő-, vagy állóképesség-fejlesztésről beszélünk, hanem mozgástanulásról. Egy idő után hirtelen azon kapod magad, hogy a zenére mozogsz szabályos lépésekkel és már nem számolgatod, hogy hányat jobbra, hányat balra. És akkor elkezded igazán élvezni. Majdnem egy év telt el, és most bontogatjuk a szárnyainkat a legényes táncokban, ami mondhatom, nem könnyű 🙂

Széki sűrű és ritka tempó

Ez a magyar harcos képzés (aminek még mindig nincs hivatalos neve 😀 )egyik szegmense. A másik a lovaglás. Soha nem lovagoltam előtte normálisan, azt a pár alkalmat, amit lovon töltöttem nem is érdemes számolni, mert annyira nulla volt. Eleinte az is gondot okozott, hogy ellazulva üljek, mert az a nagy, 500 kilós dög állandóan mozog alattam 🙂 És persze sétálj, meg tanügess szőrén 🙂 Utána jött a könnyített ügetés. Hát az ember úgy pattog a lovon, mint a csuda. Ezzel nagyon sokat eltököltem. Mivel úgy alakítottam az életemet (és ezt direkt így fogalmazom, és nem úgy, hogy szerencsés vagyok, és igenis mindenki maga dönti el, hogy akarja az idejét eltölteni), ezért van lehetőségem plusz órákat venni. Az utóbbi időben már heti 3 alkalommal mentem ki lovagolni, eltelt vagy 2 hónap, mire megéreztem NAGYJÁBÓL, hogy hogy is kéne csinálni. Elméletben tudtam, meg láttam is mások mozgásán a különbséget, de a testem még nem akarta azt csinálni. És két hónap hosszú idő úgy, hogy nem történik meg az áttörés. Ilyenkor fel lehet adni, abba lehet hagyni, vagy lehet türelmesen várni düh nélkül. Csak ez az egy a jó megoldás. És egyszer megérkezett. Tudom, érzem, hogy nem tökéletes még, de minden nap edzek. Sokszor csak fejben. Mert van jó minta a fejemben a mozgásra, és próbálom összetenni vele a hallott infókat. Amikor meg tényleg a lovon ülök, egyszerűen csak meg kell próbálni azt csinálni, amit előtte fejben létre hoztam 🙂 Mert kapaszkodj meg! Amit elképzelsz, és amit teszel, aközött az agy és a test nem tud különbséget tenni. Tehát a mentális tréninggel folyamatosan építed ki a kis szinapszisokat. Éééééés, ma már vágtáztam, ami mondjuk bizonyos értelemben könnyebb, mint az ügetés. Nyilazgatás még nem mostanában lesz lóról, de léptünk egyet előre…

Az íjászat tényleges, gyakorlati részét nem gyakoroltam ennyit még, de ami késik, az nem siet (by Gabi 😀 ). Viszont sokat gondolkodtam azon, hogy amit gyorstöltésnek neveznek pl. a Kassai-féle iskolában, az tulajdonképpen három külön mozdulat a vessző megfogásától az oldásig. Viszont a harcművészeti alapelvek nem teszik lehetővé pl. a védekezés-visszatámadás logikáját, mert a kettőnek egy időben kell történni. Tehát, az ALAPELVEK szerint egy folyamatos mozdulatnak kell lenni a megfogástól az oldásig, csak akkor meg másképp kell tartani a kezem 🙂 De nem baj, mert még nem rögzült semmilyen mozgás ezzel kapcsolatban, így tiszta lappal indulok, kidolgozom a tuti módszert 😀 Természetesen egyeztettem olyannal, aki ért hozzá 🙂

A többi dologról nem is beszélek, mert a fent leírtak csak példák. Az élet minden területére érvényesek, mint ahogy az élet minden perce gyakorlás és tapasztalatszerzés. Főleg magunkról, magunknak. A MAGunkról, a MAGunknak 😀

Szóval értem én, hogy gőzgép, de mi hajcsa? 😀

 

Nézd! A sok hülye mind szembe jön!

október 10, 2013

Sokszor van ez az érzésem. Főleg akkor, amikor valamit meggyőződéssel, hittel csinálok, és rajtam kívül mindenki más azt mondja, hogy ez hülyeség, meg nem jó, meg nem lehet. A nem lehet a legjobb. Igazi kishitű, rabszolgaduma. A magyar nyelv választ ad erre: amit el tudsz KÉPzelni, arra KÉPes vagy. Tehát a lehetőségeidnek csak a KÉPzeleted szab határt.

Ugyanez volt akkor, amikor leszereltem. Mindenki azt mondta, hogy hülye vagyok, biztos állás, karrier, megélhetés, stb. az, amit eldobok. Mondtam, hogy se a hatalom, se a karrier nem érdekel, viszont nem akarok rabszolga lenni. Szabad ember akarok lenni. Király. Persze nem olyan, aki ül a trónon, koronával a fején, hanem aki tényleg uralkodik. A saját életén. Ebben az a jó, hogy mindenért én vagyok a felelős. Azért is, ha valami jól sikerül és azért is, ha rosszul. És tudod mit? Anyagilag nem jártam jobban, de életem egyik legjobb döntése volt. Az a nyugalom, hogy nem cseszegetnek a nagyokosok minden szarért, úgy csinálok mindent, ahogy gondolom, megfizethetetlen. És egy percre se jutott eszembe, hogy de jó lenne visszamenni.

Van azonban ennek az életnek is egy nehézsége, bár nem biztos, hogy mindenki így gondolja. Sőt, a jelek szerint sokan nem 🙂 A kettlebell, a mediball, a harcművészet és minden más mozgás során megtanultam, hogy figyeljem magam. Nem kritizálok, csak megfigyelek és tapasztalok. Ez idővel eljut oda, hogy nem csak a mozgást, hanem a gondolkodást és az érzéseket is megfigyelem. Jó játék, csak nem mindig vidám, amit látok. 🙂

Hiszek abban, hogy az élet azért adja a leckéket, hogy tanuljunk belőle, és előny, ha rájössz, hogy mit kellene. 🙂 Sokszor sikerül, de sokszor egyest kapok. Viszont mindig van lehetőség javítani, bár van, hogy csak sokadszorra sikerül. A legnagyobb seggfej az agyunk. Ő szűri és elemzi, értékeli az infót a saját elképzelései szerint, és mivel azt hisszük, hogy azt mi gondoljuk, simán a befolyása alá kerülünk. És akkor jön a harag, a bosszú, a düh, az agresszió. Na ez mind egyes. De legalább észre veszem, és megpróbálom elcsípni ezt a kis szemetet. Mert ugye a testem és én az nem ugyanaz. Azért mondom, hogy az a testem. Mint az autóm. Egy jármű, egy eszköz. Használni kell jól, felelősséggel.

És akkor elérkezünk oda, hogy ha edzek, akkor olyan dolgot csinálok, aminek van értéke. Tudom, hogy Józsi nem sértődik meg, ezért nyugodtan leírhatom (és ismeri is a véleményemet), hogy az én szememben a karate aerobic nem sok értéket képvisel. Viszont azt el kell ismerni, hogy amit a Józsi csinál, azt nagyon profin csinálja. Látszik, hogy jól össze van rakva a program, van mögötte tapasztalat, gördülékeny az edzés. És nyilván ez a mozgásforma is fontos, mert ha valaki csak arra vágyik, hogy mozogjon, megizzadjon egy kicsit és ne a tévé előtt üljön chipset zabálva, akkor kell, és értékes is. Na vége az ingyen reklámnak. 🙂

Amit én a legfontosabbnak tartok, az az, hogy a mozgáson keresztül valami olyan értéket adjak át másoknak, ami jobbá teheti az életüket. És ez nem arról szól, hogy milyen kemények vagyunk, meg kinyomjuk a 48-ast, meg mittudomén. Hanem arról, hogy azt vesszük alapul, hogy: „Minden életjelenség mozgásban nyilvánul meg. Változtasd meg a mozgásod, és megváltozik az életed.” És természetesen pozitív irányba. Mert ha megint segítségül hívjuk a magyar nyelvet, akkor ha valaki szomorú, akkor lógatja az orrát. Ha dölyfös, akkor fenn hordja. Ha sokat VÁLLal, akkor szinte látjuk a tartásán, hogy sok rajta a teher. Tehát a belső világunk megjelenik a mozgásunkban, testtartásunkban. A jó hír, hogy ugyanez visszafelé is működik, erre épül pl. az autogén tréning. Ha megváltoztatod a mozgásod és a testtartásod, akkor a belső világod is átalakul. És itt kezdődik az edző, a mester hihetetlenül nagy felelőssége, mert életre szóló károkat is tud okozni.

A harcművészetben fontos (alap) dolog a tengely. Ez a tested gravitációs tengelye, ami nem görbülhet meg. Erre azt mondjuk, hogy legyél egyenes ember, vagy legyen tartásod. Ez már ugye hosszabb távon kihat az életedre. Vagy másik példát is hozok. Ha megtámadnak, a harcművészetben az egyik alap a kitérés, és az ellazult mozgás. Ha az életben is megtámadnak, akkor nem kell nekimenni a másiknak. Kitérünk lazán, nem görcsölve, engedjük, hadd menjen tovább, és mi is megyünk tovább a saját utunkon. Na ebben még nagyon sokszor elbukok J De legalább látom a hibát, így már meg is teremtettem az esélyét annak, hogy javítsak. Nem könnyű meló.

A fent leírtak miatt már nem nagyon tudom különválasztani, hogy hol kezdődik a harcművészet, hol kezdődik a gyakorlás, és hol kezdődik a hétköznapi életem. De senki nem mondta, hogy könnyű lesz. Könnyű élete a rabszolgának van, de erről már korábban írtam. A királynak nehéz dolga van, mert felelős mindenért, felelős mindenkiért, és egész nap jár az agya.

Elindítottuk a Magyar harcos képzést, ami elhatárolódik minden politikától és bizonyos értelemben a Barantától is. Ebbe nem megyek bele, ha érdekel a különbség, keress meg, és beszélgetünk egyet egy kávé mellett, mert nagyon hosszú. Akkor hosszú kávé mellett. J 4 modulból áll most, a pusztakezes harcból, a lovaglásból, az íjászatból és a néptáncból. Nyilván ebből kettő össze fog érni a lovasíjászatban.

A pusztakezes harcot már érintettem, hogy miért fontos.

A lovaglás azért, mert ott sem egy gépet hajtasz. Egy élőlénnyel kell együtt dolgoznod, akinek lehet rossz napja, lehet fáradt, és a lovak is különböző személyiségek, de általában rajtad múlik, hogy mit tudsz megcsináltatni vele. Ha nem azt csinálja, amit szerettél volna, szinte biztos, hogy te hibáztál.

A néptánc szintén egy másik élőlénnyel történik, csak nem lóval 🙂 Viszont, ha férfinak tartod magad, neked kell irányítani, neked kell meghatározni, mi történik, és a felelősséget is neked kell vállalni. És a segítést is. Ha nő vagy, meg kell tanulnod hagyni, hogy irányítsanak, hogy ne ellenkezz folyton :-), hogy együtt haladjatok valamerre. Ez is nehéz manapság. A csapásos legényes táncokban pedig van lehetőséged a legénykedésre, megmutathatod, mit tudsz.

Az íjászat szimbolikus. A cél a jövő, az íj teste a jelen, az oldó kezed a múlt. Ebbe se megyek bele, mert ez is hosszú 🙂 De itt is nehéz az iskolában belénk nevelt teljesítménykényszert kikapcsolni. Nem az az elsődleges fontosságú, hogy beletalálsz-e a célba, hanem, hogy mennyire tökéletes a technikád.

És akkor nem foglalkoztunk még (de majd lesz az is) az ostorral, a csatacsillaggal, a kelevézzel, a bottal, a mondákkal, a népmesékkel, a rovással és még egy csomó mindennel. Mert ez az összes egy nagy egész. Amíg ebben éltek az emberek, nem kellett külön energiát és időt befektetniük, mert olyan természetes volt minden, mint a halnak a víz. De közel negyven évesen elkezdtem tanulni lovagolni, néptáncolni, íjászkodni, ostort cserdíteni és látni a világot úgy, ahogy az tényleg van, és nem, ahogy láttatni szeretnék velünk.

A célom pedig az, hogy ebben segítsek minél több embernek is.

Sok dolgot leírnék még szívesen, de ha valaki eddig elolvasta, már az is teljesítmény. 🙂 A jutalom pedig egy kávé a Sagaku Sportboltban, amire a vendégem 🙂

Befejezhetném azzal is, hogy látod, ezért gyere a Sagaku Sportklubba, de inkább azzal fejezem be, hogy látod, ezért néznek sokan hülyének 🙂 Akinek ott kell lenni nálam, azt a sors úgyis oda küldi 🙂

És, hogy miért írtam le mindezt? Nem tudom. Biztos le kellett valamiért 🙂

Sagaku évkönyv 2012

január 1, 2013

Sagaku évkönyv 2012

A fenti linkről elvileg letölthető a Sagaku Sportklub 2012-es évkönyve. Jó olvasgatást kívánok!

//

Kettlebell Guinness rekord!!!

szeptember 18, 2012

Felvirradt a nagy nap. Pontosabban nem, mert még sötét volt, és napból sincs kicsi és nagy, mert ennek a csillagnak a mérete nem változik 🙂 A lényeg, hogy elérkezett a kettlebell Guinness napja. Az előtte lévő napok úgy teltek, hogy meg sem álltam reggeltől estig, annyi minden szervezni- és tárgyalni való volt, hogy minden flottul menjen.

Reggel bementem a terembe és kialakítottam az eseménynek megfelelő helyszíneket, pihenőhelyeket, büféasztalt, stb. Reggel 9-re beszéltük meg az eligazítás időpontját a résztvevőkkel és a tanúkkal. Ez pontosan el is kezdődött, majd fél 10-kor egy gyors csoportképre álltunk össze nem annyira gyorsan 🙂

A kivetítőn folyamatosan ment a visszaszámlálás, és 2012.09.15-én 10:00-kor elkezdődött!

Az első 20 swinget én csináltam, hogy a kezdő lendület meglegyen, és legyen valami szerepem is a dologban 🙂 Eredetileg úgy gondoltam, hogy én is végigcsinálom, de aztán be kellett látnom, hogy az önös érdekeimnél fontosabb, hogy a 24 óra alatt minden gördülékenyen menjen, főleg a váltások. Mert miről is beszélünk?

Azt vállaltuk, hogy 24 órán keresztül váltóban swingelünk úgy, hogy ez alatt az idő alatt a súly egy pillanatra sem áll meg. A fiúk 24, a lányok 16 kilós golyóval. Már csak azért is, mert az instruktori képzésen ez a hivatalos teszt súly. A cél a lehető legtöbb ismétlés végrehajtása a 24 óra alatt.

A rekordkísérletben 16 fő vett részt 4 fős csoportokra osztva. Minden csoport 1 órán keresztül dolgozott, így utána mindenkinek 3 óra pihenő járt. Minden órában az adott csoport tagjai 20 ismétlésenként váltottak folyamatosan.

Az első 2-3 körben még nem volt túl nagy gond, de ennyi idő alatt azért már elkezdtek hólyagosodni a kezek, kidörzsölődni az alkarok és a combok. Pont úgy, mint ahogy azt előre el is mondtam nekik 🙂

Innentől jött az igazi kihívás. Hogy fájó combokkal, hátakkal, vérző tenyérrel, álmosan még hajnali 2-kor, 5-kor, stb. odaállj, és elkezdd a következő órát, ahol éppen te voltál a soros. Volt, aki a „sportközpontunkban” található orvosi gyógymasszőr segítségét kérte, volt, aki a szaunánkat kérte beüzemelni, és voltak sokan, akiknek egyszerűen csak a kezét kellett ragasztgatnom 🙂

A helyszínen volt a rekordok hitelesítésével foglalkozó cég képviselője is, aki szinte dicshimnuszt zengett a rendezvény gördülékenységéről és a résztvevők kitartásáról. És ő volt az, aki a végén kiadta az úgynevezett ténytanúsító jegyzőkönyvet is arról, hogy sikeresen állítottuk fel a rekordot.

Teljesen őszintén mondom, hogy le a kalappal az összes swingelő előtt a kitartásukért és a fegyelmezettségükért. És szintén le a kalappal az összes jegyzőkönyv vezető tanú előtt, akiknek a figyelme a „műszakuk” alatt egy pillanatra sem lankadhatott. És nagyon sokat jelentett, és köszönöm mindazoknak, akik csak benéztek pár percre, vagy órára, hogy biztassák a sportolóinkat.

Akik tevékenyen közreműködtek a rekord felállításában, mint swingelő, vagy mint tanú:

Huszár László

Nagy Gábor

Nagy Péter

Sárváry Attila

Tóth Balázs

Juhász Tibor

Orisek Péter

Dani Ferenc

Tóth Krisztina

Nagy Nóra Bíborka

Zakar Anita

Huszárné Szigeti Rózsa

Váczi István

Kis Sándor

Horváth Tamás

Skultéti Ádám

Mészáros Róbert

Fazekas Ferenc

Bakó Kálmán

Farkas Tibor

Véber Ferencné Marika

Imre Viktória

Romhányi Zoltán

Kollár Katinka

Kőházi Zsuzsanna

Tóth Melinda

Szűcs Ágnes

Barkó Nikolett

 

Ha valakinek kifelejtettem a nevét, elnézést kérek, de nem mindig voltam teljesen ezen a világon én sem 🙂 Elég nehezen, de végül elérkezett az utolsó óra. Addigra már mindenkinek fájt mindene, mindenki iszonyatosan álmos és fáradt volt, de a végére ismét elkezdett nőni a szurkolók létszáma is. Az ő biztatásuk, jelenléte és a sporttársak jókedve átsegített mindenkit az utolsó nehéz szakaszon is. Az utolsó órában a 4 lányból álló csapat dolgozott, bátran állíthatom, hogy emberfeletti módon. Az utolsó fél percben az összes résztvevő közösen swingelt, az utolsó 10 másodpercben pedig visszaszámoltunk közösen. Nekem megható fél perc volt az utána jövő közös tapssal és örömmel együtt.

Kis szusszanás után pezsgőt bontottunk, és meghallgattuk, ahogy a rekordellenőr kihirdeti, hogy hivatalosan is rekord született, majd mindenki elindulhatott végre pihenni. Majdnem mindenki, mert a termet azért olyan állapotba kellett hozni, hogy a délutáni edzésen is minden rendben legyen, mert ugye a háborúban nincs vasárnap 🙂

 

Az adatok:

 

Összes ismétlés 24 óra alatt:                                                                        63 856.

Óránként elvégzett swingek száma:                                                           2 462 és 2 926 között.

24 óra alatt elvégzett swingek száma fejenként:                                     3807 és 4261 között.

Összesen megmozgatott súly:                                                                     1 396 176 kg!

Átlagosan, fejenként megmozgatott súly:                                                87 261 kg/fő.

 

És akik nélkül a rendezvényt nem, vagy nem ilyen színvonalon tudtuk volna megrendezni:

 

Romhányi Zoltán

Sanamed Nonprofit Kft.

Kerék-Center Kft.

Balla Dental Bt.

Pákozdi Hús

Etora Bt.

Aquarius-Aqua Kft.

 

És nem tudom elégszer megköszönni a résztvevőknek a kitartást. Azt hiszem ezzel azt is bebizonyítottuk, hogy a klubunk már elég erős ahhoz, hogy saját „sportközpontban”, saját tagokkal meg tudjon rendezni egy ilyen nagyszabású eseményt, és ne kelljen tagokat toborozni ahhoz, hogy elegen legyünk.

Faállások

május 14, 2012

Na, tehát a faállások típusai:

Alap:

Támadó:

Egy lábas:

Sárkány:

Tigris (nekem ez a kedvencem):

Persze nem csak annyi, hogy így állsz, hanem iszonyatos mennyiségű információval van megtöltve a pozíció, amire folyamatosan figyelni kell, és ami miatt oldalanként 5 perc is kínszenvedés. De ezeket nem írom, le, mert se időm, se helyem rá 🙂

És végül a csótánymozgás, aminek szintén van tudományos magyarázata, de ezt sem fejtem ki 🙂 :

Nyári edzőtábor nagyoknak – Na ezt érdemes kipróbálni

május 14, 2012

Garantálom, hogy ez az egy hét megváltoztatja a felfogásod!